Az intézkedés a blokkolt forrásokat érinti az állami szerveknél és a főváros esetében, az előterjesztések alapján tulajdonképpen lemond az állam a helyreállítási alap 10,4 milliárdjáról.
Eddig minden országba elment bejelenteni, hogy elfogadták a helyreállítási tervet.
Egészségügy és a közlekedés zöldítése – ezek maradtak az uniós támogatással megvalósítandó helyreállítási terv fő tételei.
Eddig 13 uniós tagállam adta le a nemzeti helyreállítási tervét Brüsszelben, Magyarország nincs közöttük, a határidő múlt héten péntek volt. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországnak mik a szándékai. A pénz nem vész el, csak később érkezhet.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által nyújtott válságkezelő támogatás nem a kormányé, nem egyik vagy másik párté, az a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat illeti meg.
Brüsszel jóváhagyása nélkül nem jutnak forrásokhoz a tagállamok a helyreállítási alapból, ezért már most komoly egyeztetések folynak a fővárosok és az Európai Bizottság között. A kifizetéseknél szerepet fognak játszani az úgynevezett országspecifikus ajánlások, amelyek Magyarország esetében sok kritikát fogalmaznak meg a korrupció és a közbeszerzések átláthatatlansága miatt.
A korrupciós kockázatok kiküszöbölését és a közbeszerzési verseny átláthatóbbá tételét kéri az Európai Bizottság egy nyilvánosságra került dokumentum alapján.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
A hitelből finanszírozott támogatást szerdán jelentették be.
